Az Oroszlányban élő szlovákok ősei evangélikus családok voltak, 1701-ben települtek be a török hódoltság után elnéptelenedett területre. Új hazájukban templomot, iskolát és házat építhettek maguknak. Leszármazottaik ma klub keretein belül ápolják hagyományaikat. Szabó Istvánnéval, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnökével, a Szlovák Klub vezetőjével beszélgettünk.
– A Szlovák Klub 2008-ban ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját. Hogy indult a tevékenységük?
A csoport magja kezdetben a középkorúak közül került ki. Foglalkozásaikon szlovák nyelvű újságokat olvastak, szlovák írókat, költőket fogadtak, szlovák színházat hívtak meg. Többnyire egymás között is szlovákul beszéltek. Amikor megalakult a táncegyüttes, azt is bevonták a munkába, az immár 37 éves csoport ma külön egységet alkot a klubon belül.
Ma már 80 főnél is több tagja van a közösségnek, ebből 25-30 fő nagyon aktív, rengeteg társadalmi munkát végeznek. Ügyelnek a tájház állapotára, ápolják evangélikus őseink sírjait.
– Tartanak szlovák nyelvű istentiszteletet is?
Oroszlányban nincs szlovák anyanyelvű lelkész, de évente kétszer meghívjuk a békéscsabai lelkésznőt, hogy az idősebbek szlovákul is halhassák az istentiszteletet. Azt szeretnénk, hogy ez a kapocs megmaradjon.
– A fiatalok is beszélik még a nyelvet, esetleg tanulják az iskolában?
Sajnos nincs érdeklődés a nyelvtanulás iránt, bár a szlovák önkormányzat szorgalmazta a nyelv tanítását. A fiatalok nem beszélnek szlovákul. Pedig Szlovákia közelsége is indokolná, hogy többen tanulják a szomszédos ország és nem utolsósorban őseink nyelvét.
– Milyen jelentősebb programokat szerveznek?
Nyáron kirándulunk, rendezvényeket szervezünk, ezekről felvételeket készítünk, melyeket a hideg idő beköszöntével megbeszélünk. Fontos esemény a klub életében a Falunap szervezése a Faluban, a betelepülők egykori lakóhelyén. Idén augusztus 15–16-án rendezzük, a hagyományok szerint a Falu Hagyományőrző- és Kulturális Egyesülettel karöltve. Minden évben az anyaországból is hívunk együtteseket. A tájházban főzőverseny, kiállítás várja a látogatókat. A műsor a felvonulás után az Erzsébet-ligetben folytatódik. Sokan azonban visszajönnek a tájházba, ahol sötétedésig szól a zene és beszélgetünk.
Kép és szöveg: Lohn Zsuzsanna
(A cikk a települési újságok szerkesztőinek egyhetes oroszlányi képzésén készült.)