Az Oroszlányi Rákóczi Szövetség munkájának köszönhetően egyre bővül a határon túl élő magyarokkal szervezett közös rendezvények száma. Ez többek között Takács Tímeának, a Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola tanárának, a Rákóczi Szövetség tagjának is köszönhető, aki most szervezői munkájáról mesélt nekünk.
– Hogyan találkozott a Rákóczi Szövetség munkájával?
– Műsorokat szerkesztettem különböző iskolai és városi rendezvényekre, és 2008-ban A költő visszatér című rockoperát adtuk elő az iskolában március 15-e alkalmából. Akkor keresett meg a helyi Rákóczi Szövetség, hogy a műsort vigyük ki a határon túlra is, ahol az ott élőkkel közösen ünnepelnek. Ezt követően vált szorosabbá a kapcsolat.
– Mivel foglalkozik a szövetség?
– A Rákóczi Szövetség országos szintű, illetve a határokon túlra nyúló szervezet. Főleg felvidékiekkel, erdélyiekkel tartjuk a kapcsolatot. Kirándulásokat, megemlékezéseket, rendezvényeket szervezünk. A helyi szervezetünk is nagyon jól működik, legutóbb az országos évzárón elsőként az oroszlányi szövetség munkáját emelték ki, az egyik legaktívabb csapat vagyunk. Ki is húztuk magunkat mindannyian, akik ott voltunk.
– Voltak-e személyes gyökerei, élményei, amik a határon túli magyarsághoz kötötték?
– Mielőtt kapcsolatba kerültem a szervezettel, nem volt ilyen kötődés, de mára ez már megváltozott.
– Miért fontos az Ön számára, hogy részt vegyen ebben a munkában?
– A szövetségben is a kulturális rendezvények, ünnepségek szervezését folytatom. Tavaly Radnóti Miklós születésének évfordulójáról itthon és Léván is emlékestet tartottam, Katona József halálának évfordulójáról pedig az idén emlékeztünk meg Oroszlányban. Őszre ezzel a megemlékezéssel hívott meg Lévára a szlovákiai magyar közművelődési szövetség, a Csemadok. Az idén Erkel Ferenc emlékévet is ünnepeljük. Ezekben a programokban az is fontos, hogy a gyerekek nagyon szívesen jönnek, dolgoznak a műsoron, és megismerik a határon túli magyarokat. A kint élő gyerekek is ellátogatnak ide, a diákéletbe is belefolynak egy kicsit. Így a gyerekek sokkal jobban átélik az ott élők helyzetét, megváltozik az értékrendjük.
– Milyen tevékenységekbe tudja még bevonni a város középiskolásait?
– Tavaly a Párizsi Magyarház Egyesület hívott meg bennünket, amikor egy kirándulás alkalmával Majkra látogattak. Felkérték a helyi Rákóczi Szövetséget, hogy vegyünk részt az egyesület által szervezett Rákóczi-emlékünnepség kulturális programjaiban. A fejedelem Yerres-ben (Grosbois-ban) élt, ahol a kamalduli szerzetesrend kolostorában minden év szeptemberében koszorúzást és nagyszabású ünnepséget tartanak a tiszteletére. Mi is itt léptünk fel: hat oroszlányi gimnazista kuruc dalokat és táncokat, valamint dél-dunántúli táncokat adott elő. Nagy sikerünk volt, az idén ismét meghívtak bennünket. Én könyvtáros és énektanár vagyok, mellette az énekkart is vezetem. A zene, az irodalom és a történelem, ez a szívem csücske. Tánccal is foglalatoskodom, de azért abban nem vagyok annyira képzett, mint a zenében. Nagy kihívást jelentett, hogy a gyerekeket erre a rendezvényre nemcsak énekkel, hanem tánccal is fel kellett készíteni.
– Milyen hatással van a pedagógusi munkájára a Rákóczi Szövetségben végzett tevékenysége?
– A közös munka során jobban meg tudja ismerni az ember a gyerekeket, és ők sem a tanárt, hanem az embert nézik. Most, amikor Zselízen voltunk, átmentünk a nagysallói csata helyszínére, ilyenkor a történelem is átláthatóbbá válik a gyerekek számára. Másként elevenítjük fel a múltat. A költő visszatér előadására egy rockcsapattal mentünk ki, nagyon élvezték nemcsak a diákok, hanem a zenészek is. A gyerekeket fel lehet lelkesíteni, szívvel-lélekkel csinálják. Nem kis feladat, hogy városunkat, megyénket és országunkat képviseljük.
Sörösné Kolonics Erzsébet
Fotó: Feketsné Kisvarga Anita
(A cikk a 2010-es egyhetes oroszlányi képzésén készült.)
