Oroszlány képviselő-testülete 2010. április 27-én elfogadta az Önkormányzat 2009. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót.
A testületi ülésen a képviselők furcsállták, hogy a veszélyeztetett gyermekek száma jóval több Oroszlányban, mint a környező településeken. A tájékoztatásból azonban kiderült, hogy a szám a lakosságszámhoz viszonyítva nem olyan magas, illetve az, hogy a városban jobban feltérképezték a gyerekek helyzetét a többi településhez képest.
A gyermekvédelmi programokról Dobzsevics Ágnes, a családsegítő szolgálat munkatársa, az Életút Oroszlányi Segítők Egyesületének vezetője nyilatkozott lapunknak. A 2003 óta fennálló egyesület tagjai szociális szakemberek. A szervezet aktívan részt vesz a településen élő veszélyeztetett gyerekek felkutatásában és a gyermekvédelmi programok lebonyolításában. Dobzsevics Ágnes elmondta, hogy ez az év különösen sikeres volt a város számára, hiszen 2009-ben jelentős támogatást nyertek a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül. A pályázó az önkormányzat volt, a végrehajtó pedig az Önkormányzati Szociális Szolgálat, azonban a program sikerességéhez több szervezet – a Roma Kisebbségi Önkormányzat, a rendőrség, a Benedek Elek Általános Iskola és a Dadi Református Egyházközség – is hozzájárult.
A támogatást szabadidős programok és kompetenciajavító szolgáltatások szervezésére kapták az oroszlányi térségben felügyelet nélkül csellengő 6-18 év közötti gyerekek és családjaik számára. A programoknak célja az volt, hogy a hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyerekek, fiatalok és családjaik beilleszkedési esélyeit növeljék. 24 féle programot kínáltak, ezen belül a tervezett 374 foglalkozás helyett több mint 500 valósult meg 2009 és 2010 márciusa között.
Elsősorban azoknak a családban élő fiataloknak szánták a programokat, akik a gyermekjóléti szolgálat kliensei közé tartoznak. A célcsoport meghatározása azonban csak látszólag ilyen egyszerű, hiszen nem könnyű eldönteni, kik is pontosan a „csellengők”. Ők azok, akik napközben céltalanul kószálnak, mert családjukban nincs olyan összetartó erő, amely pozitív jövőképük és életszemléletük kialakulását segítené, illetve az életminőségüket javíthatná. A szakemberek végül 1000 fő körül határozták meg azon fiatalok számát, akik segítségre szorulnak. A pályázat lebonyolítói bíznak abban, hogy a jövőben is hasonlóan sikeres programokkal segíthetik a gyerekek beilleszkedését.
Dési Andrea, Nagy Eszter
