Elekes Lászlónét, Marikát ismeri az egész város. Nem csoda, hiszen 40 éve vesz részt a helyi közéletben – különféle munkakörökben szervezi a település és a környék közművelődési feladatait. Tavaly vehette át fáradhatatlan munkája elismeréseként az Oroszlányért kitüntetést és a vele járó aranygyűrűt.

– Honnan az elhivatottság, a munkabírás és elszántság, amivel a civilek ügyeit koordinálja?

Mindig a közösségért tevékenykedtem. A 90-es évektől sorra alakultak a civil szerveződések és a különféle egyesületek. Akkor jött az ötlet, hogy a különböző szervezeteket össze kellene fogni, tevékenységüket összehangolni. 1995-ben megalakult az oroszlányi Civil Fórum, amelynek létrehozásánál bábáskodtam, ebből nőtte ki magát 2005-ben az Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete, ennek az elnökeként dolgoztam a közelmúltig.

– Hány szervezet tagságával alakult az első összefogás?

A Civil Fórumban eleinte huszonkét szervezet tevékenykedett. Havonta jöttünk össze, megismertük egymást, beindultak az együttműködések, de eközben ügyeltünk arra, hogy minden szervezet megőrizze az önállóságát. Mára minden kistérségi település részt vesz egyesületünk munkájában, több mint 120 szervezet képviselteti magát.

– Milyen módon értesül a lakosság a szervezet tevékenységéről?

1996 óta hagyományos népszerű rendezvényünk a „Civileké a Ház”, ahol a lakosság is megismerheti tevékenységünket. Ötödik esztendeje jelentetünk meg egy, a civil szervezeteket felsoroló katalógust, az idei kiadványt júliusban vehetik kézbe az érdeklődök. Együtt jobban tudjuk érvényesíteni az önkormányzatoknál a civil érdekeket. Az egyesület látja el a kistérségek megalakulásakor létrehozott helyi civil kerekasztalok feladatait is. E minőségében a civilek delegáltja részt vehet az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás ülésein, és érdemben hozzászólhat a civil szférát érintő témákhoz.

– Visszavonul a szervezet elnöki tisztéről. Miért?

– Valóban nemrégiben adtam át az elnöki széket tehetséges kollégámnak, Mészáros Istvánnak, mégpedig a fiatalítás jegyében. De a munkát nem hagytam abba, az elnökség tagjaként továbbra is aktívan kiveszem a részemet a tennivalókból.

Vig Györgyné

Fotó: Imre Gábor

(A cikk a települési újságok szerkesztőinek egyhetes oroszlányi képzésén készült.)